Folyamatosak az ígérgetések a kormány részéről: a cél, hogy 2025-re elérje a pedagógusok átlagfizetése a diplomás átlagbér 80 százalékát. De ezt az uniós forrásoktól teszik függővé, ráadásul a státusztörvény bevezetésével tovább korlátoznák az oktatók autonómiáját.
Rétvári Bence szerint az már a megbecsülés része, hogy a pedagógusok státuszáról önálló törvény születik és úgy véli, az új jogállás nem áll a kifizetések útjában. Ugyanakkor parlamenti szavai alapján a törvény tartalmilag akár még változhat is.
A miniszter szerint a munkaügyi perek végkimenetele a bíróság kezében van, a béremeléshez szükséges uniós támogatást pedig a "baloldal miatt" nem kapjuk meg.
Az egyetem vezetősége nem zárkózik el a tárgyalásoktól.
A néhány héttel ezelőtt élesített ChatGPT-nek majdnem mindenről van információja és véleménye, a magyarországi tanárok bérrendezéséről azonban még a mesterséges intelligencia sem tud semmit.
Megkérdezték a minisztériumot, nem sérül-e a gyerekek tanuláshoz való joga a tanárhiány miatt. A szaktárca válasza nem meglepő: „75%-kal nőhetnek a pedagógus bérek” és a tanárhiány egyébként sem súlyos.
Reagált a teljesítményértékelési és differenciált béremelési rendszer bevezetésének tervére a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Bár korábban a skót kormány elzárkózott a további béremelési ajánlattól, a pedagógusok sztrájkba kezdtek. Az oktatási miniszter most már minél hamarabb szeretné megoldani a problémát.
"A kormány elkötelezett, hogy minél nagyobb mértékben emelhesse a pedagógusok bérét" - mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.
A kormány korábban 6,86 százalékos béremelést ajánlott a pedagógusoknak, a tanári szakszervezetek viszont 10 százalékos emelést követelnek. Januárban folytatódik a sztrájk az általános és középiskolákban.
A kormány elkötelezett a pedagógusok bérének további emelésében, azt egyedül a baloldal akadályozza - írta a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Igaz, nem az utóbbi években, hanem 2013 és 2017 között, de a Belügyminisztérium szerint ez is egy olyan siker, amit 2022-ben ki kell emelni, ha a pedagógusbérekről van szó.
Évről évre több ezerrel csökken a nyelvvizsgázók száma, mert a diploma megszerzésének már nem kötelező feltétele. Ugyanakkor a felvételin az intézményi pontoknál akár 50-70 pluszpontot is érhet a nyelvtudás, de ebben a tekintetben óriási különbségek lehetnek az egyetemek, a karok és a szakok között.
